Fűtés árammal – milyen villanyfűtést válasszunk, és mikor éri meg?

Mi számít villanyfűtésnek?

Villanyfűtés alatt általában minden olyan megoldást értünk, amely villamos energiával állít elő hőt a lakótérben. Gyakorlatban két nagy csoportot érdemes külön kezelni, mert a költségek és az elérhető komfort is egészen más logikát követ.

1) Direkt elektromos fűtések (ellenállásfűtés):

Ilyen a villanyradiátor, a konvektoros fűtőpanel, az elektromos törölközőszárítós radiátor, az elektromos padlófűtés, az infrapanel és sok esetben az elektromos kazán is. Ezeknél a villamos energia közvetlenül hővé alakul, jellemzően közel 100%-os hatásfokkal – emiatt önmagában attól nem lesz olcsóbb a fűtés, hogy másfajta a fűtőbetét.

2) Hőszivattyús megoldások (inverteres elektromos fűtés):

A levegő-levegő hőszivattyú (köznyelven: inverteres klíma fűtésre) és a levegő-víz hőszivattyú nem megtermeli a hőt az áramtól, hanem a kinti levegőből von el hőt és azt juttatja a lakásba. Emiatt a hatásosságot itt nem százalékban, hanem COP/SCOP értékekkel szokás leírni: jó körülmények között 1 kW felvett villamos energiából több kW fűtőteljesítmény is kijöhet.

Tények és tévhitek, amiket jó tisztázni

Az elektromos fűtésnél gyakori félreértés, hogy létezik „csodafűtőbetét” vagy olyan villanyradiátor, ami ugyanannyi árammal több hőt ad. A direkt elektromos fűtések esetén a fizika egyszerű: az áram hővé alakul, és ebben nincs nagy varázslat, ezért a különbséget nem a hatásfok adja, hanem a szabályozás és a hőleadás módja.

A költségcsökkentés tipikusan itt dől el:

• mennyire pontos a termosztát és a vezérlés (ne fűtsünk túl),
• mennyire jó a szigetelés és a nyílászárók (kevesebb hő szökik el),
• mennyire okosan használjuk a helyiségeket (zónázás),
• és ha lehetséges, hőszivattyús megoldást választunk ott, ahol ez reális.

Milyen árammal működő fűtési megoldások közül választhatunk?

Villanyradiátor és elektromos fűtőpanel

A villanyradiátor / fűtőpanel sokszor a legegyszerűbb belépő: felfúrjuk, bedugjuk, beállítjuk, és működik. A korszerű készülékek jellemzően ki-be kapcsolással (ciklizálással) tartják a hőmérsékletet, így elkerülhető a folyamatos túlfűtés, és a komfort is egyenletesebb.

A villanyradiátor akkor működik jól, ha:

• kisebb terekben vagy ritkán használt helyiségekben szeretnénk gyors komfortot,
• nincs lehetőség gázra, kéményre, vagy nagyobb átalakításra,
• kiegészítő fűtésként (például fürdő, dolgozószoba) használjuk.

Mire figyeljünk villanyradiátor választásnál?

A „milyen elektromos fűtést válasszak?” kérdésnél a villanyradiátornál különösen fontos, hogy ne méretezzük alul vagy túl. Irányszámként sok helyen találkozunk azzal, hogy régebbi, kevésbé szigetelt lakásoknál akár kb. 100 W/m² körüli teljesítményigény is előfordulhat, de ez csak közelítés, és erősen függ a belmagasságtól, a hőveszteségtől és a szokásoktól.

A gyakorlatban a pontosabb megközelítés az, ha a hőszigetelést, nyílászárókat és a helyiség adottságait is számításba vesszük (különösen főfűtésnél).

Infrapanel és elektromos padlófűtés

Az infrapanel elsősorban sugárzó hővel dolgozik: nem csak a levegőt melegíti, hanem a felületeket és az emberek hőérzetét is javíthatja. Ez komfortban sokat jelenthet, de a villanyszámla logikája itt is ugyanaz, mint minden direkt elektromos fűtésnél: a felvett villamos energia hővé alakul. A megtakarítás kulcsa inkább a célzott használat (például csak ott és akkor fűtünk, ahol tartózkodunk).

Az elektromos padlófűtés ezzel szemben lassabb, nagy hőtároló tömeggel dolgozik (burkolattól és aljzattól függően). Komfortban kiváló lehet, de vezérlésben oda kell figyelni: ha rosszul időzítünk, könnyen akkor adja le a hőt, amikor már nincs rá szükség.

Elektromos kazán és direkt villanyfűtés radiátoros rendszerre

Ha meglévő radiátoros körre szeretnénk villanyfűtést, az elektromos kazán sokszor felmerül, mert csak egy hőtermelőt cserélünk. Ilyenkor viszont főfűtésnél nagyon gyorsan kijön a ház hőigénye és az áramtarifa jelentősége: egy rosszul szigetelt épületnél ez a megoldás drágává válhat. Akkor lehet reális, ha kifejezetten alacsony a hőigény (jó szigetelés), vagy van olyan okunk (például egyszerűség, kéményprobléma), ami miatt vállaljuk az üzemeltetési kompromisszumot.

Inverteres elektromos fűtés: klímafűtés és hőszivattyú

A költséghatékony elektromos fűtés kifejezést leginkább a hőszivattyús rendszerek közelítik meg, mert itt a hatásosság jellemzően több mint 1: a COP/SCOP mutatók azt fejezik ki, hogy egy egység villamos energiából átlagosan hány egység hőenergiát tudunk előállítani a szezonban.

A klímafűtés előnyei:

• gyors felfűtés,
• viszonylag kedvező beruházás a vízoldali hőszivattyúhoz képest,
• hűtésre is használható.

A korlátok:

• nagyon hidegben romolhat a hatásosság (modell- és környezetfüggő),
• komfortérzetben más, mint egy radiátoros vagy padlófűtéses rendszer (légmozgás),
• több beltéri egység kellhet a jó hőeloszláshoz.

Hogyan lesz valóban költséghatékony elektromos fűtés?

Szigetelés és hőigény: itt dől el minden

Ha ugyanannyi hőt veszít a lakásunk óránként, mint amennyit beviszünk, akkor a legolcsóbb fűtés is drága lesz. Villanyfűtésnél ez különösen igaz, mert a kWh-k hamar láthatóvá válnak a számlán. Ezért a legjobb fűtéskorszerűsítés sokszor nem a készüléknél kezdődik, hanem a hőveszteség csökkentésénél: nyílászárók, födém, homlokzat, hőhidak.

Vezérlés, zónázás, használati szokások

A korszerű villanyradiátorok és fűtőpanelek gyakran pontosan szabályoznak, percenkénti ki-be kapcsolással és egyenletesebb hőmérséklettel, ami segít elkerülni a túlfűtést. A valódi nyereség a gyakorlatban abból jön, hogy nem fűtünk feleslegesen: külön kezeljük a ritkán használt helyiségeket, éjszakára visszavesszük a hőmérsékletet, és időzítünk.

Kedvezményes tarifa lehetőségei

Hőszivattyús rendszerek esetén Magyarországon elérhető lehet a H tarifa, amelyet kifejezetten ilyen jellegű (megújuló/ hőszivattyús) fűtési megoldásokhoz társítanak, jellemzően a fűtési szezonra. A pontos feltételek szolgáltatónként és ügytípustól függően változhatnak, ezért mindig az aktuális hivatalos tájékoztatóból érdemes indulni.

Gyors választási útmutató: milyen elektromos fűtést válasszak?

Az alábbi szempontok segítenek, hogy ne csak készüléket, hanem működő rendszert válasszunk.

Mikor jó döntés a villanyradiátor?

Villanyradiátorral jellemzően akkor járunk jól, ha:

• kiegészítő fűtést keresünk (fürdő, dolgozó, vendégszoba),
• ritkán használt épületbe kell egyszerű megoldás (nyaraló, hétvégi ház),
• gyors telepítés és alacsony beruházás a fő szempont.

Itt érdemes fejben tartani: a direkt elektromos fűtések hatásfoka közel azonos, ezért a takarékosság inkább a vezérlésből és a használatból jön, nem a fűtőbetét csodájából.

Mikor érdemes inkább inverteres elektromos fűtésben gondolkodni?

Inverteres elektromos fűtés (klímafűtés) felé akkor érdemes fordulni, ha:

• főfűtésre keresünk reális villanyos alternatívát,
• a lakás/ház viszonylag jó hőigényű (szigetelés, nyílászárók rendben),
• szeretnénk a jobb fajlagos költséget a hőszivattyús elvből adódóan (COP/SCOP).

Mikor nem ideális a fűtés árammal?

Villanyfűtés főfűtésként sokszor nehéz helyzetbe kerül, ha:

• nagy a hőveszteség (gyenge szigetelés),
• magas belmagasság, sok üvegfelület, huzatos nyílászárók vannak,
• nincs lehetőség hőszivattyús megoldásra, és csak direkt elektromos fűtés jöhet szóba.

Ilyenkor előbb a hőigényt érdemes csökkenteni, és csak utána választani fűtési rendszert.

Nézze meg az elektromos fűtéshez ajánlott kínálatunkat

Az elektromos fűtés nagy előnye, hogy gyorsan reagál a megváltozott igényekre: rugalmasan szabályozható, könnyen a lakók napi ritmusához igazítható, és a fogyasztása pontosan mérhető, miközben a leadott hő gyakorlatilag veszteség nélkül jelenik meg az otthonában. Nálunk ehhez többféle megoldást is megtalál: többek között Bosch és Vaillant elektromos konvektorokat, fűtőkábeleket, valamint fűtőszőnyeget és szigetelőtapaszt is. Nézzen körül nálunk, és válassza ki az igényeihez illő eszközöket – tekintse meg a kínálatunkban szereplő konvektorokat!